Cím: Változat a „I Know When I’m Not Wanted” befejezésére
Szerző: Anne
Forrás
Fordította : Benda Boglárka
Fordítási összevetés
A „I Know When I’m Not Wanted” vége felé
Du 1 óra körül
Peter a kezébe hajtotta a fejét és századszorra is végiggondolta, hogy tudott az élete ennyire felfordulni. Megint a sekrestyében aludt, és megint nem tudott elaludni. Bár most legalább a hideg, kemény padlóra tudta fogni. Kopogtak az ajtón, és ő felemelte a fejét. Azt gondolta az egyik hívő lesz.
Nagyobb meglepetés nem is érhette volna, Assumpta volt.
-Gondoltam, hogy itt talállak. – mondta csendesen.
-Mit keresel itt? –kérdezte.
-Sétálunk egyet? Nem igazán rajongok a templomokért.
Peter halványan elmosolyodott, és kimentek a templomból. Elsétáltak az Angel partjáig, ahol a híd állt. Minden csendes volt.
-Meg tudod érteni mért tettem, ugye?- kérdezte Assumpta kedvesen, alig hallhatóan.
Peter sóhajtott.
-Nem tudom, mit gondoljak.
-Mindig is voltak, vannak érzéseim irántad. De akkor a bárban te világosan megmondtad, hogy ebből soha nem lesz semmi. Szóval, amikor lehetőségem volt, én, én megragadtam. Kellett valaki, akinek szabad szeretnie engem.
Peter ránézett.
-Azt hitted én nem szeretlek?- nyelt egyet, ahogy végig gondolta, amit mondott. Assumpta nagy szemeket meresztett.
-Mit mondtál? Szeretsz?
Peter leült sziklákra és sóhajtott, aztán lehajtotta a fejét.
-Elég hosszú ideje.
Assumpta leült mellé és halkan nevetett.
-Milyen bonyodalmat csináltunk magunk köré...
Peter mosolygott.
-Mindigis megvolt hozzá a tehetségünk, nem igaz?- Assumpta mosolygott.
-Mondhatjuk. Emlékszel, mikor Niamh bejelentette a bárban, hogy terhes, Enda zenélt, és mi állandóan azon kaptuk magunkat, hogy egymást nézzük?- Peter bólintott.
VISSZATEKINTÉS AZ 2.2 „IN THE CAN” EPIZÓDRA
JELENET: ENDA ÉNEKEL, PETER ÉS ASSUMPTA EGYMÁSRA-, MAJD ELNÉZNEK GYORSAN
VISSZATÉRÉS
-Vagy amikor az adóhatóságtól jött az az ember, és mind bebiztosítottuk magunkat- mondta neki Peter. Assumpta mosolygott.
-Az elég érdekes volt.
VISSZATEKINTÉS A 2.8 „CHINESE WHISPERS” EPIZÓDRA
JELENET: A KONYHÁBAN AZ ITALOKKAL A „Fontos vagy nekem!” SORNÁL.
VISSZATÉRÉS
Assumpta bizonytalanul Peterhez simult. Ő gondolkodás nélkül zárta a karjaiba.
-Mit fogunk tenni? –kérdezte.
Assumpta közelebb húzódott.
-Nem tudom. Mit gondolsz?
-Sajnos nem osonhatok ki az éjszaka közepén, hogy a szerelmemmel legyek. Az emberek beszélni fognak.
-Azt hiszem, az emberek már most beszélnek.- válaszolta Assumpta.
Peter bólintott.
-Szóval, én nem tudok tovább álltatni senkit. Holnap elmegyek Fr Machez.
-Leo nem probléma. Amúgy is szétmentünk volna.
Peter kicsit közelebb húzta.
-Szeretlek.- Assumpta megborzongott. Hozzá kellett szoknia, hogy ezt mondja neki, és megöleli.
-Én is szeretlek.
-Jobb, ha megyünk aludni.- mondta Peter visszakozva és felkelt. Assumpta bólintott.
-Tudom.-
Peter úgy tűnt a lelkiismeretével küzd, de végül feladta.
Finoman megcsókolta.
Assumpta egy pillanatra megriadt, de végül ő is átadta magát. Elmélyülten csókolta vissza.
-Jobb ha megyünk.- mondta lassan Peter.
Assumpta mosolygott, és bólintott.
-Akkor holnap?
Peter az órájára pillantott.
-Már holnap van Assumpta.
-Rendben. Akkor egy illedelmes órában…
Peter mosolygott, és megpuszilta.
-Nemsokára.
VÉGE |